Búcsúlevél

    Forrás: Pexels

    Kedves 2017!

    El kell mondanom neked, ami a szívemet nyomja…

    Nem tudom tovább magamban tartani. Az elmúlt 365 napban sok minden történt velem és a szeretteimmel. Jól indult az év, kézen fogva, mosolyogva tekintettünk az előttünk álló időszakra. Vártam rád, bíztam benned. De úgy érzem, hogy elárultál! Tűrtem a bántalmazásaidat, és volt, hogy hátulról ugrottál rám, és addig ütlegeltél és püföltél, míg viszonylag korán, már januárban megrogytam. Valószínűleg az sem segített, hogy a szülinapomat egyedül kellett ünnepelnem egy pohárka rosé társaságában. De mivel ekkor hosszabb szünet volt a lelkemben, remélem nem bánod, hogy a roséval ilyen közel kerültünk egymáshoz. Én semmiképpen sem…

    Aztán újra elkezdtem hinni, és buta módon visszatáncoltam hozzád, kitartottam melletted, mert úgy éreztem, nincsen más lehetőségem. Feltápászkodtam, visszailleszkedtem a hétköznapokba, de minden szürke maradt. A démonjaim rendszeres vendégeim voltak, nagy ritkán még mostanában is meglátogatnak álmomban.

    Mindezen túltettem volna magamat, de még mindig nem volt elég. Bántottad a barátaimat. A legközelebbieket. Feszegetted a határokat, sokszor olyan erősen táncoltál a kés élén, hogy magam sem értettem, mi visz rá, hogy még higgyek benned.

    Nem volt elég, hogy belepiszkítottál a magánéletembe, a munkahelye(i)mre, a baráti körömbe, még a családomat is megtámadtad.

    Azt hiszem jobb lesz, hogyha külön folytatjuk. Te maradsz önmagad 2017, én meg átlépek a 2018-ba. Nem befolyásolt senki a döntésemben, én akarom így. Mondanám, hogy maradjunk barátok. De eszem ágában sincsen.

    Még kapsz pár napot, hogy összeszedd a motyódat, aztán szélnek eresztelek, és soha többé nem nézek vissza rád.

    Kedves 2017! Ezennel szakítok veled. Arra kérlek, ne keress többé, és hagyd békén a barátaimat és a családomat!

     

    Lili 2018-ból 🙂


    Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.

    Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.


    Hasonló témában írt bejegyzéseinket itt találod:

    Balassa Rozi: Forog a B oldal?

    A lángra-gyúlt lány: Örömeim és csalódásaim a sportban

    Somhegyi Dóri: Majd hétfőtől….

    Máramarosi Gréta: A kimondott szó ereje