Forrás: Kelen SC
Szokatlan rövid riportot láttam/hallottam a tévé előtt ülve. Hogy miért volt szokatlan? Az egyik, hogy soha nem nézek foci témában műsort, a másik, hogy eddig még nem hallottam olyat, hogy női focicsapat. Szóval egy fiatal futball edző, Könczey Zsolt a Kelen SC színeiben adott riportot, miután női csapata feljutott az NB1-be. Rohangáltak a fejemben a gondolatok, majd a következő ütötte meg a fülemet: „a lényeg, hogy jó embereket neveljünk”. Ez volt az a pont, amikor eldöntöttem, én ezt az embert márpedig megkeresem és készítek vele egy interjút, hiszen nem szokványos ebben a sportban ez a gondolkodás. Egy szép őszi szombaton találkoztunk, ahol az első kérdésem az volt, hogy mivel lenne elégedett a beszélgetés során. Azt a választ kaptam, hogy „ha már egy jót beszélgetünk, az egy tök jó dolog”.
Akkor következzen az interjú:
Női vagy férfi játékosokkal foglalkozol?
Mindkettővel. Most fiúkkal és lányokkal is.
Futball vagy futsal?
Mindkettő plusz strandfoci.
Hogyan lehet definiálni Könczey Zsoltot?
Jó kérdés. Egy családapa vagyok, akinek a munkája a hobbija és fordítva. Röviden ez vagyok én. Elsősorban családapa, utána pedig edző és pedagógus együtt, hiszen ez a kettő együtt jár. Mert ezt a kettőt nem lehet különvenni. Bármennyire is lehetek szakmai, ha emberileg egy hülye vagyok….., mert akkor tényleg teljesen mindegy mit csinálok a szakmában.
Mi a filozófiád a saját sportágadról?
Szeretnék olyan labdarúgókat, de elsősorban olyan embereket nevelni, akik ha már nem fociznak, akkor is majd jó emberekké váljanak. Akik a munkahelyükön tisztességesen helytállnak és lesz egy tök jó értékrendjük, amit majd tovább tudnak adni ők is. Ez az elsődleges cél. Aztán ha sikerül olyan játékosokat nevelni, akik emberileg rendben vannak és mindemellett a lehető legmagasabb szintre jutnak, az a top.
Mit jelent számodra a jó ember fogalma?
Jó ember számomra az, aki ismeri az értékeket. Aki tudja, hogyan kell viselkedni, tiszteli embertársait és ellenfeleit.
Ez az értékrend mi által generálódik szerinted?
Szerintem a közösség által. Hogy milyen közösségben vannak, azt az edző alakítja ki. Olyan a csapat amilyen az edző. Tehát az értékrendet nem a csapat alakítja ki, mert az van rájuk nagyobb hatással, hogy az edző milyen szabályokat hoz, milyen mentalitással van, mennyire foglalkozik az egésszel.
Szerinted mi az az öt tulajdonságod, ami meghatároz téged civilként?
A szeretet (imádom a gyerekeimet és a feleségemet is), törődés, figyelem, megbízhatóság és határozottság.
És ez hogy néz ki edzőként?
Elég hasonlóan. Ezt úgy nem lehet csinálni, hogy ha nem adsz törődést, odafigyelést, őszinte szeretetet (más jellegűt) a csapatnak, az edzőknek. Ha ezt nem ugyanúgy csinálod, akkor baj van. Nem lehetek más edzőként, mint családapaként.
Hogyan fér össze az értékrended a Kelen SC értékrendjével?
Volt egy vezetőnk Csernik Kornél, aki inspirált minket. Az ő gondolkodásmódja nagyon hasonlított az enyémhez, így nagyon könnyű volt még akkor egy kisebb létszámmal elkezdeni és azt formálni.
Azóta többen lettünk (közel ezer játékos), ahogy én is magasabb pozícióba kerültem, egyre több rálátásom volt mindenre, egyre jobban meghallgatták, amit én is szeretnék, így az évek során kialakult (nem miattam) az az értékrend, amit képviselni szeretnék. Nem az volt, hogy idejöttem egy másik klubtól és rákényszerítettem a saját akaratomat egy klubra, hanem a kettő együtt alakult ki velem/velünk.
Mi a titok?
Az, hogy elsősorban az emberre figyelünk. Az, hogy a bizalom kétoldalú legyen. Fontos, hogy egy játékos megbízzon bennünk. Az, hogy minden játékost ismerjünk, tudjunk róluk, majdnem mindent. Abba az irányba kellett vinni az egész csapatot, amit mi gondolunk, azokat a szellemiségű szülőket-gyerekeket kellett megtalálnunk, akik ebbe partnerek.
Nálunk azért lesz mindenből valami, mert mindent döntést közösen hozunk meg az edző kollégákkal. Egyből alkalmazzuk és megnézzük, hogy jól sikerül-e, vagy nem. A titok még az, hogy közösen hozunk meg egy döntést és mindig van egy visszacsatolása ennek a folyamatnak.
A Kelen mit tud másképp csinálni, mint más klub?
Nekünk vezetőnk van, nem főnökünk. Nálunk nincs olyan, hogy majd a főnök megmondja. Andreas-szal (Andreas van den Aker – szerk.) a vezetőnkkel ugyanolyan baráti viszonyunk van, mint bármely más kollégával. Itt hagyják dolgozni az embert, ezért is szeretünk itt dolgozni. Nyilván megvan az, hogy merre megyünk és hogyan, de ezeket a döntéseket is közösen hozzuk meg. Ezért tudunk együtt haladni. Fontos, hogy hagynak dolgozni, de azon az úton, amit közösen hoztunk!
Milyen edzőnek látod magad?
Olyan edzőnek, aki fiatal, de van már tapasztalata és még mindig kell tanulnia. Nem vagyok más, nem vagyok különb. Az értő figyelem fontos és a pozitív megerősítésen keresztül egy kérdezz-felelek módszertanon alapszik a munkám. Meghallgatok mindenkit. Nekem ez természetes, hogy így működöm. Mindemellett időt szánok a játékosaimra. Mindenki egyformán fontos. Van olyan is, akiről azt gondolnád, hogy menthetetlen, de az edző feladata, hogy addig ameddig teheti, beszélget vele. Ha nem szánnék rájuk időt, akkor az egész rendszer nem működne.
Hogy jöttek képbe a lányok?
Úgy, hogy volt egy nagyon jó 1999-2000-es születésű fiú csapatom a Kelenben. Iszonyatosan jó brigád volt. Hozzájuk szerettem volna egy lányt behívni focizni, mert láttam az egyik játékosom nővérét kapura rugdosni a Kelen pályán. És akkor úgy voltam vele, hogy tök ügyes, nem azt néztem, hogy fiú vagy lány, hanem hogy ügyes.
A lány egyszerűen nem akart beállni a fiúk közé, mert nem akart fiúk között játszani. Egy idő után mondtam neki, hogy hozzon magával még egy pár lányt, és akkor még a szabadidőmben elkezdtem velük foglalkozni, aztán hétről-hétre nőtte ki magát ez, és odáig jutottunk, hogy most már több mint 120-an vagyunk a klubban. Így jöttek képbe a lányok.
Az edző kollégák mit szólnak ahhoz, hogy női csapatod is van?
Eleinte amikor elkezdtük, akkor még furcsállták, hogy itt lányok is vannak. A Kelenben egy tök jó szellemiségű edzői gárda van és ezt hamar elfogadták. Sőt, utána mindenkiben azt láttam, hogy a potenciált látják bennük. Most ott tartunk, hogy több mint 20 fős a szakág női stábja, aminek a vezetője én lettem.
Számodra mit jelent a csapat fogalma?
Egy nagyon jó közösséget, sok pozitívummal. Egy csapat szinte barátokból, leendő barátokból kell, hogy álljon, szinttől függetlenül. A csapat ott kezdődik, hogy nagyjából azonos értékrendet képviselnek, és nagyon jó egységet alkotnak.
Szerinted miben mérhető egy csapat sikere, leszámítva a gólokat?
Abban, hogyan tudják értékelni a különböző helyzeteket. Arra gondolok, hogy ha kapsz egy gólt, vagy kikapsz egy meccsen, vagy egy edzésen történik valami, akkor azt hogyan tudják lereagálni, mert nagyjából ha mindent azonos szinten tudnak kezelni, az a jó. A vereséget és a győzelmet is közel azonos szinten kell megtanulniuk kezelni, akkor van helyén az értékrend.
Ezt hogy tanulják meg?
Példamutatás alapján. Az edzőnek nagy szerepe van ebben. Ha az edző azt közvetíti, hogy mindenáron nyerni akar és ha nem akkor világvége van, akkor a csapat lehet bármilyen gondolkodású, a csapat is ilyen lesz. Biztos, hogy az edzőnek példát kell mutatnia, utána a csapat fogja azt hozni magával, hogy az értékrendek azonosak legyenek, tehát egyirányba fognak húzni. Ez azt sem zárja ki, hogy van a csapatban egy-két olyan, akinek még nem olyan tökéletes a gondolkodása, de van sansz arra, hogy hasonlóan gondolkodjon.
Létezik tökéletes?
Mindenben lehet fejlődni, úgyhogy nincs.
Mi alapján lehet bekerülni a csapatba?
A Kelen SC egy befogadó egyesület. Elég egyszerű bekerülni. Három csapat van. A zöld a legerősebb, a fehér az átmenet és a piros a kezdők. Alapvetően ha jön egy külsős, akiről semmit nem tudunk, akkor azt azért kiderítjük, hogy focizott-e már, de a pirosban kezd. Megnézzük, hogy milyen a tudása, de a legfontosabb, hogy milyen a mentalitása. Lehet valaki ügyes, ha a mentalitása fejlesztésre szorul, akkor még nem tud zöld csapatos lenni.
Mi jellemzi a női csapatodat?
A zöld csapatot, a felnőtt lányokat – az jellemzi, hogy szeretik egymást, egységet alkotnak, barátokra leltek egymásban és hisznek egymásban és abban a munkában is, amit csinálunk, ami előre vitte őket.
Hány év alatt jutottatok fel NB1-be?
3 év kellett ahhoz, hogy feljussunk. A tervünk pontosan ez volt. Úgy történt minden, ahogy elterveztük., magabiztosan megnyertük a bajnokságot. Az osztályozón is magabiztosan mentünk tovább. Nemcsak nekünk jó edzőknek, hanem inkább a játékosoknak nagy dolog, mert sok olyan lány van a csapatban, akiben nem igazán hittek más klubnál vagy történt egy sérülés és ő nem hitt saját magában. Közben egy tök jó ember és focista, és most 3 év alatt egy jó visszaigazolás nekik, hogy képesek arra, hogy magasabb szintre jussanak. Most pedig arra kell képesnek lenniük, hogy ezen a szinten teljesítsenek is.
Szerinted a csapatod hogyan lát Téged?
Jó kérdés, néha elgondolkodok azon, hogy belebújnék más bőrébe, hogy milyen is vagyok kívülről. Remélem, hogy a csapatom egy pozitív, jó gondolkodású ember lát, aki egyfajta példakép is lehet.
Edzőként hogyan tudod megtalálni a lányokkal a középutat?
Szokták kérdezni, hogy mi a jó, ha közel engeded magadhoz a játékosokat vagy távolságtartó vagy? Nyilván semelyik. Egyszerűen meg kell találni az arany középutat, amikor ez a kettő jól tud működni.
Egy női csapatban egy fokkal jobban kell figyelni. A nők jobban várják el azt, hogy figyelve legyen rájuk, mint a férfiak. Ez fontos. A stábban is ezt észre kellett vennünk, és el kellett osztani, hogyan tudjuk a figyelmet a lehető legjobban a csapatra fordítani.
Ez a figyelem a lányok felé soha nem ad félreértésre okot?
Ez meg sem fordul a fejemben, hogy ez lehetséges az én esetemben. Ez azért van, mert olyan játékosok vannak a csapatomban, akiknél biztosan tudom, hogy nem lesz ilyen. Ha lenne olyan játékos akivel nem működik a bizalom, az nem lenne itt. Soha nem gondolkodom ilyenen.
Viszont ezért is szeretem azt, hogy női edző dolgozik mellettem és ha van egyéni visszajelzés, akkor nem egyedül vagyok a fiatalkorú játékossal, hanem ott van mellettem a női edző is.
Adtok egyéni visszajelzést?
Igen. Igyekszünk negyedévente, több témáról, az elmúlt időszakról, de inkább azzal foglalkozunk, hogy mi az, amit a jövőre nézve kellhet csinálnia. A játékostól azt is elvárjuk, hogy mondja el azt, ami neki nem tetszik vagy másképp csinálná edzésen belül, azaz ő is adjon visszajelzést nekünk.
Egyébként visszajelzéseket az edzésen belül folyamatosan kapnak. Szeretem azt, és az edző kollégákat is mindig erre ösztökélem, hogy egy edzésen belül rengeteget kommunikáljunk. Amikor vége van az edzésnek, és ha látja az edző, hogy valakinek valami baja van – amit lehet látni a testtartásán is -, akkor ott azonnal le kell azt rendezni. Mert a lényeg, hogy motiváljuk és elérjük azt az edzés végére, hogy tényleg boldogan menjen haza, mert ez a legfontosabb.
Szokták mondani, ha mondasz egy negatívat, mondjál rá 8 pozitívat. Nálunk nincs olyan edző aki káromkodik, és negatívat sem mondunk. Ha valaki “rosszat” csinál, akkor megpróbáljuk elmagyarázni, hogyan lehetne másképpen csinálni, de inkább abban hiszünk, hogy mi kérdezünk a játékosoktól. Mindig a kérdezz-felelek módszert alkalmazzuk, ami az elején még nekünk sem volt egyszerű, mert bele kellett jönnünk, de ennél jobb nincs. Ha mindent megkérdezel a játékosoktól, elkezdenek gondolkodni. Ezt évek óta csináljunk, eleinte persze egy ember mert megszólalni, most meg már hangzavar van, ha egy kérdést felteszek, és arra kell figyelnem, hogy kinek a válaszára figyeljek. Nyilván jó, mert magabiztosságot ad a játékosoknak. Fel kell tudni tenni a jó kérdést, úgy, hogy az pozitív legyen.
Miben kellett változtatni a hozzáállásodon, hogy nőkkel foglalkozol és nem férfiakkal?
Talán türelmesebbnek kellett lennem, hogy amit kérek tőlük a pályán azt milyen gyorsan tudják elsajátítani úgy, ahogy én szeretném. Elsőre ez más volt a fiúkhoz képest. A nők szerintem képesek túlgondolni bizonyos helyzeteket a játékban, amit mi férfiak egyszerűbben veszünk. Nem feltétlen hátrány ez, inkább helyzetfüggő.
A női focicsapat tagjai a civil életükben mit csinálnak?
A felnőtt női NB1-es csapat fiatal csapat többsége egyetemre jár, dolgoznak és emellett fociznak. Nagyon intelligens társaság, de ez csak így tud működni.
Kivel van több probléma a szülővel vagy játékossal?
Érdekes téma mindig. Attól függ…. erről azt gondolom, ha egy játékossal van probléma, akkor valahol mindig otthonról ered. Nem tudom elhinni, hogy a gyerek úgy születik meg, hogy problémás. Ilyenkor – amikor kisebbekkel foglalkoztam, mindig megnézem, hogy nagyjából mi a háttere és ha bármi van, akkor beszélgetek a szülőkkel. A szülőt is fel kell világosítani arról, hogyan tud ez normálisan működni, hogyan tud a gyerekének segíteni, mert sokszor ezt nem tudják. Néha az edzők jobban el tudják érni a gyereket, mint maga a szülő, mert nem minden szülő tud annyi figyelmet fordítani a gyerekre, mint amennyit az edző. Ez furcsán hangzik, de így van.
Szerinted a szülők miért szeretnek téged?
Ha szeretnek – bár nem kell, hogy szeressenek -, akkor azért, mert rájuk is próbálok figyelni. A szülő is akkor fogad el egy edzőt, ha hazaér a gyerek és otthon azt mondja, hogy tök jó fej volt Zsolti bácsi és tök jó volt az edzés, és ha a gyerek boldogan megy haza, akkor a szülő miért ne szeretné az edzőt?
Hogyan viszonyulsz ahhoz a globális felfogáshoz, miszerint a foci eléggé megosztott helyen van?
Nagyon jó kérdés! Azért érdekes, mert sok ismerősöm van, akik nem jártasak a labdarúgásban és mégis mindig jó beszélgetni erről is. Mindig elmondom, hogy amúgy igazuk van sajnos, mert kialakult egy nem túl pozitív kép erről a sportágról Magyarországon. Lehet, hogy külföldön is vannak ilyen képek, de itthon sok, még fociban jártas is azt mondja, hogy ááááá fociedző vagy, akkor te semmit nem dolgozol…
Azt vettem észre, ha egy kicsit rálátást kapnak arra, hogy mit csinálok a saját közegemben, azon a kis szigeten, akkor azt egyből értékelik. Ránéznek és látják, hogy úristen ez valami jó. És kész. Nem kell semmit csinálni, csak látják, hogy ez jól működik és ilyenkor ők szétválasztják a kettőt. Hogy van a foci, meg van Kelenfoci.
Hány női csapattal rendelkező klub van Magyarországon?
Szám szerint nem tudom, de nincs sok. Kötelező NB1-es és NB2-es felnőtt férfi csapatnak női csapatot indítania, ezt sokan valahogy okosba megoldják. Például mi ezért is biztosan mások vagyunk. Mi nem ezért kezdtük el a női labdarúgást csinálni, hanem azért, mert mi ezt szerettük volna csinálni. Máshol azért kezdték el, mert ezt muszáj. Mi meg szeretjük.
Ha az előéletedet nézzük sportolóként, miért nem lettél NB1-es focista?
Erről mindig az jut eszembe, hogy ilyenkor mindenki azt mondja, hogy a sérülések miatt….na nekem nem volt sérülésem, aminek örülök. Az én életem úgy alakult, hogy kiskoromban focizgattam, de nagyon béna voltam, úgyhogy betettek kapuba, ott egész jó voltam mert jó volt előttem a csapat és nem volt sok dolgom. Utána elmentem vízilabdázni, amit imádtam. Az akkoriban még Honvéd-Dominonak nevezett csapatban játszottam, és a Kőér utcában az edzések előtt mindig fociztunk így, váltottam vissza a focira. Akkor sem lettem sokkal ügyesebb persze, de azt vettem észre, hogy hopp leigazolt a SZAC, ahol idősebbek között játszottam. Tehát úgy alakult az életem, hogy nem voltam ügyes fociban, de mindig nagyon szorgalmas és kitartó voltam, mindig sok munkát tettem abba bele, hogy jobb legyek. Ráadásul idősebbek közötti játék is fejlesztett. Jól hatott rám, mert fejben fel tudtam velük venni a versenyt.
Aztán Vecsésen játszottam ifiben, az edzőktől bizalmat kaptam és NB2-ben játszottam. Détári Lajos javasolta, hogy kezdjek el edzősködni. Így jelentkeztem a B licencre (akkoriban még NBII-ként is lehetett jelentkezni). Eldöntöttem, hogy a Gloriettes ismerkedés után, a KELEN SC-be szeretnék menni (Csernik Kornél meghívására).
A sportolói múltad mennyiben segíti az edzői munkásságodat?
Nagyban segíti. Hallottunk már olyan edzőkről, akik magasabb szinten fociztak, van olyan is aki egyáltalán nem focizott de mégis tanult edző. Én ha nem fociztam volna ezen a szinten, akkor nem tudnám ezt így csinálni az biztos.
Ha egyetlen dolgot megváltoztathatnál szakmailag magadon, mi lenne az?
Most nem változtatnék semmin, mert folyamatosan tanulok.
Szerinted mi a legnagyobb kihívás a munkádban?
Elsősorban felelősség, ami egyben kihívás is. Kihívás és felelősség is, hogy emberekkel dolgozom, értük vagyok és rájuk kell figyelni. Csapatban és egyénileg is foglalkozom emberekkel, akikből szeretném kihozni a maximumot.
Van-e valamilyen mottód?
Mindig ami eszembe jut. Az aktuális helyzethez szoktam okosságot mondani. Ha össze kéne foglalni, akkor az a legfontosabb, hogy jó embereket adjunk és neveljünk a közösség számára.
Mire vagy életed során a legbüszkébb?
A gyerekeimre. Arra, hogy tök jó életem van. Úgy alakítottuk mindig, hogy jó legyen. Egy boldog ember vagyok, akinek mindene megvan. Erre vagyok a legbüszkébb.
Szerinted Te mi által lettél olyan ember, amilyen most vagy?
Az élet által. Nem volt egyszerű a saját életem, de mégis nagyszerű volt. Mert nyilván anyukámtól jó nevelést kaptam, jó értékrendet, a testvéreimmel való kapcsolat is remekül alakult. Elégedett vagyok az életemmel.
Hol képzeled el magad 5 év múlva?
Könczey Zsolt meglátjuk hol lesz 5 év múlva. Egyszer szeretnék külföldre menni, ahol tovább tudok tanulni és nyilván a családommal szeretném ezt megtenni. Kint élnénk egy ideig aztán hazajönnénk. Ez egy jó kihívás lenne.
Egy év múlva, mit üzennél a mostani önmagadnak?
Örülök, hogy ugyanilyen maradtál, mint amilyen eddig voltál. Mert szerintem ez a fontos….. mindegy, hogy az ember mit ér el, mit történik, maradjon ugyanolyan ember minden körülmény között.
Az interjú végén elgondolkodtam…..hogy önmagunk formálásánál tényleg nincs fontosabb….és a lényeg nem azon van, hogy mindenáron akarjunk valamit, hanem a kérdés inkább a hogyan-ban rejlik. És azzal, hogy hisznek bennünk, célt, utat mutatnak, az elköteleződés és az értékek beépítése megtörténik. Ilyen egyszerű ez. Köszönjük Könczey Zsolt, hogy megismerhettünk és kívánjuk, hogy nap mint nap éld meg és éld át a csodát…..
Interjút készítette: Füredi Dóri
TOP10 írásainkat itt nézheted meg!
Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.
Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.
Eddigi sport témájú interjúinkat itt olvashatjátok:
Számomra a foci idegen terület. Könczey Zsolt közelebb tudta hozni. Hogyan? Az interjúból kiderül.
Legutóbbi hozzászólások