Egyszer, úgy kb. tíz évvel ezelőtt kezdtem el sportolni.  Volt egy ember az edzésen, aki vigyázott rám, akitől a becenevemet is kaptam. Az első pillanattól kezdve mindig csak a becenevemen hívott. Ezt az embert szerettem, bálványoztam, tiszteltem. Mondhatom, hogy a szüleim után Ő volt az, akire azt mondtam, hogy olyan akarok lenni, mint Ő. Sok-sok … Bővebben: A lángra-gyúlt lány: Örömeim és csalódásaim a sportban