Nem én kiáltok, a föld dübörög

    Forrás: Gratisography

    Forrás: Gratisography

    Elkezdtél nem látni, nem hallani. Először magadat. Aztán a másikat. Aztán megszűnt a környezet zaja is és a környezet elkezdett hangot adni. Te azt sem hallod. Hogyan lehet az, amit egyszer fontosnak tartottál, egy csapásra elmúlt? Hihetetlen gyorsasággal felépült a te kínai nagyfalad. Nem. Helyesbítek. Inkább felépítették a falat úgy, hogy észre sem vetted. Túl hosszú, túl széles, túl magas lett, nem építettek bele átjárókat sem. Érhető, hogy nem látsz ki. A fal szigetel, ezért hallani sem hallasz. Valami miatt nem akarod megnézni, mi van a falon túl. Nem akarsz róla tudomást venni. Csak a saját hangod hallod, és azét, aki a falat köréd építette. Ez egy zárt lánc. De ezzel vigyázni kell! Az áramkör is, ha rövidre zár, kisülés lesz belőle. Megéget. Nem éri meg.

    Stop! Állj meg és kezdj el kérdőjeleket gyártani! Stop! Tiszteld meg magad, hogy megállsz és megkérdezed saját magadtól, jól vagy-e így? Kezdd el végre azt a tudást használni, ami benned van!

    Egyáltalán nem jut eszedbe, hogy előszedd a tükröt, amikor már az a valami belülről emészt? Fájdalmasan marcangol? Pedig tudod belül, hogy valami nem jó! Tedd fel a kérdéseket! Tudom, hogy tapasztalod a jeleket. Nézel, de nem látsz. Jól akarsz lenni, de nem tudsz. Melyik arcodat látod Te és melyiket a környezeted?

    Képes vagy arra, hogy elkezdd kaparni azt a bizonyos nagy falat! Én hiszek benned.