Forrás: saját
Kulturális körúton jártam egy szép nyári hétvégén, ami önmagában véve még nem a világvége hangulatot, de nemis a depresszió leküzdését, sőt mégcsak nem is a megtérést hordozza magában részemről. Ahogy elmeséltem az érdeklődő embereknek, merre jártam, egyből kiborult mindenki. „Mit keresel Te ott?” „Aggódom érted!” „Ugye nem akarsz krisnás lenni?” Vigyázz magadra nehogy megtérítsenek!” – ezeket a kérdéseket, mondatokat kaptam, vagy ehhez hasonlókat. Vajon miért van az, hogy ha valaki rendelkezik egy véleménnyel, vagy ne adj uramisten egy sztereotip beidegződéssel, azon nyomban kivetíti a másikra azt? Miért nem olyan kérdéseket kaptam, hogy „De jó, hogy kíváncsi és nyitott vagy!” vagy „Mi a célja a látogatásodnak?” „Mit tanultál, láttál, hallottál?”.
Nos, akkor elmesélem minden kétkedőnek, hitetlennek, hogy
elsősorban a kíváncsiság vitt
a krisna hit és a buddhizmus megértése felé. Mert évek óta érdekel, hogy a krisnások hogyan élnek és azt miért teszik úgy, ahogy. Mi történt az életükben, hogyan köteleződtek el egy teljesen más életforma, illetve egy vallás felé. Érdekel, hogy mit tudok tőlük tanulni. Szeretem beszívni az információkat, azokat megszűrni, és ami adaptálható az életem vagy akár a munkám során, akkor azt alkalmazni.
A tanulás nyitottság nélkül nem lehetséges, ez köztudott.
A nyitottságba beletartoznak nálam akár az alternatív pedagógia eszközei is…ezt miért nem ítélik el az emberek? Miért csak a vallásos másságot ítélik el? Én úgy állok ehhez, hogy minden élmény és információ számomra. Csak és kizárólag tőlem függ, hogyan élem meg azokat a pillanatokat, amikre időt szánok.
Elsősorban az élmény hangsúlyos nálam….mit érzékelek, mit engedek be, mennyire engedem be a másikat, milyen keretek között. Hogyan élem azt meg, hogy ők mások mint én, de mégis jól érezzem magam,
ítéletek és előítéletek nélkül
abban a pár órában. Igen, távol áll tőlem a vallás, a hozzáállás, soha nem tudnék elköteleződni ilyen szinten egy eszme/eszmerendszer/vallás mellett. De…..érdekel, hogy mitől olyan türelmesek és mitől csillog a szemük. Mit tanultak meg önmagukkal szemben. Miért olyan fontos számukra, a keresztény világban is ismert ÉRTÉKEK szerint élni. Lehet tőlük tanulni! Tiszteletet, előítéletmentességet, legfőképpen elfogadást, észre venni az élet apró örömeit, a természettel összhangban élni. Egy csomó olyan dolgot, ami a mindennapjainkban sajnos már csak nyomokban található meg. És igen……vallás ide vagy oda, sztereotípia ide vagy oda….ezek az emberek jól vannak, boldogok úgy ahogy vannak. Nem láttam még soha elkeseredett krisna hívőt, sőt buddhistát sem. Ezért viszont ők megdolgoznak minden egyes nap (ha imával, akkor azzal)….ez még soha nem jutott eszükbe azoknak, akik a kérdéseket tették fel nekem?
Tehát a körutam célja az élmények begyűjtése, információk befogadása és megszűrése volt, mert kíváncsi voltam. Hogy jöttem el a buddhistáktól és a krisnásoktól? Nagyon pozitív érzésekkel!!!!! és beépíthető jó gyakorlatokkal …..szóval azt gondolom, hogy a cél, amiért mentem, mindkét helyen teljesült.
A térítésről csak annyit, hogy aki nem akarja, hogy megtérítsék, azt úgysem fogják, mert azt nem lehet.
Feltettétek magatoknak valaha a kérdést, hogy Ti hogy szeretnétek leélni az életeteket? Mert nem mások vallását kell magadévá tenned, hiszen ezt senki nem várja el tőled…. ellenben elgondolkodtatok már azon, hogy Ti mit vártok el önmagatoktól?
TOP10 írásainkat itt nézheted meg!
Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.
Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.
Hasonló témájú bejegyzéseinket itt olvashatod:
Most mindenki utánajárhat, hogy megtérítettek-e a körutamon 😀
Legutóbbi hozzászólások