Azok a hasznos kérdőjelek

    Forrás: Pexels

    Forrás: Pexels

    Nagyon nehéz. Látok. Hallok. Meglátok. Meghallok. Gondolkodás és vívódásokat követően választás. Választást követően döntés. Megfogom az ásót és mélyre ások. Sokszor a legnagyobb vívódásaink az értelem és érzelem közötti harcban, gondolatiságban történik. Mást diktál, súg az értelem mint az érzelem. Közben fáj a szívünk, mert amit éreztünk eddig, azt az értelmi rész felülírja, felülbírálja. Az értelem már előveszi az értékrendünket és próbára teszi azt. Eldobom az ásót. Ki akarok nézni a felszínre, de fáj, amit ott látok. Kérdőjeleket teszek fel magamnak. Beszélgetek. Egyre többet látok, hallok, és a megérzéseim, meglátásaim megerősítést nyernek. Úgy tűnik jól látok, jól hallok. Fontosak a kérdőjelek. Tisztáznak és tükröt tartanak. Ha valakinek teszek fel kérdést, helyzetet képes tisztázni. Ha magamnak teszem fel, tükröt vagyok képes magamnak tartani. Ha kapom a kérdéseket, tisztázó és tükörtartó egyszerre.

    Mi az értékrendem? Hol van az én helyem a világban? Tisztában vagyok egyáltalán önmagammal, és a környezetemben betöltött „szerepemmel”? Meddig tudom a másikat kísérni az útján? Hogyan vagyok képes kísérni valakit, aki által elvesztettem a bizalmat? Meddig és hol tartok és mit adok egy barátságban? Meddig terjed a felelősségem bármiben? Hol van az a határ, ami ha fáj is, de meg kell húznom mással szemben? Miért alakult így ki? Miben hiszek?

    Tisztán látok. Élesen. A kérdés, hogy képes vagyok-e csalódást okozni valakinek azért, hogy hű legyek/maradhassak az elveimhez, értékeimhez, önmagamhoz. Kérdőjelek tömkelege. Kérdőjelek által bizonytalanság. Majd bizonyosság. Bizonyosság által olyan meggyőződés, amit nem akarunk látni. Teljes bizalomvesztés. Összeomlás.

    Minden döntés változást hoz. Vannak az életünkben olyan döntések, melyben nincs optimális, win-win helyzet. Döntés van, aminek vannak árnyoldalai és pozitív oldalai. Hozhat fejlődést, hozhat személyiségünkben lévő fejlődést, hozhat kudarcot, vissza nem fordítható dolgokat. Hozhat megkönnyebbülést ugyanúgy, mint sok ideig tartó fejtörést. Okozhat lelkiismeret-furdalást, hozhat tanulást vagy életünk végéig tartó sérüléseket. De a döntés, ha az többváltozós, nincs jó döntés. Egyszerűen döntés van. Annak minden velejárójával együtt. És ha azt meghozzuk, vállaljuk minden következményével együtt.

    Döntöttem. Vállalom minden következményét. Az értékrendem stabil a meggyőződésemmel együtt. Új fejezet kezdődik az életünkben. Nemcsak az enyémben/miénkben. Hosszú és nehéz időszak végén mondhatom azt, hogy jól vagyok. Látok és kiállok magamért, az elveimért, objektíven és szubjektíven egyaránt mérlegelve, döntést hozva köszönetet mondok annak, aki egykor fontos volt számomra. Köszönöm az elmúlt éveket, a bizalmat, a támogatást, a mindig nyújtó jobb kezet. Tanulnunk kell abból, hogy az egykor mindkettőnk számára fontos dolgok miért kerültek le a palettáról, mi az, ami miatt az értékrend ennyire eltávolodott egymástól. Mi az, ami miatt nem tudtunk már a másikért kiállni és egyenesen a másik szemébe nézni. Mi az, ami miatt elkezdtük nem érteni azt, amit a másik mond.

    Fontosak és nagyon hasznosak a kérdőjelek. Tanulhatunk belőle. Ugyanakkor piszok fájdalmas is. Igazságot és látást adnak, amiket nehéz befogadni. Köszönöm a tanulási folyamatot és azt, hogy ezáltal is több lehetek. Tanultam belőle. Kérdések….érdemes feltenni őket. Magunknak. És másoknak is. Minél többet..