Nagyvárosi mindent szabad?

    Forrás: Unsplash

    Egészen fiatal korom óta foglalkoztatott, hogy miért vagyunk mi fővárosiak mások? Miért érzik vidéken, hogy nekünk minden szinten meg kell mutatnunk, hogy jobbak vagyunk. Ugyanakkor ők sem kevesebbek, sőt!!!! bármikor, bármiben felveszik velünk a versenyt. Annak idején a forróbb hangulatú mérkőzések után szinte menekültünk az öltözőből, vagy esetleg kórusban zengett a „pesti p…-ák” nagykórus felénk, ……..tényleg nem értettem!

    Mi az, amivel kivívtuk a felénk hömpölygő utálatot?

    Miért érti meg két vidéki város előbb egymást, mint a fővárosiakat? Mit követtünk el?

    Aztán telt-múlt az idő és az öregedés meghozta a felismerést! Azért, mert több a lehetőség és mindenkinek másképp jön be az élet, de tény, hogy szélesebb palettáról válogathatunk. Mi pestiek tényleg képesek vagyunk másképp kezelni a dolgokat, mint az ország más területen élő társaink.

    Döbbenten ültem a Balaton egyik legcsodálatosabb sétányán egy kávézó teraszán, amikor észleltem, hogy a behajtani tilos tábla nem létező fogalom bizonyos réteg számára. Végighallgattam nem egy udvarias polgárőrt, aki felhívta a szabálytalankodó egyének figyelmét arra az egyszerű tényre, hogy ha jön a  rendőr, az sokba fog kerülni. Szépen kérte például, hogy hagyják el a sétány gyepszőnyegét. Egy jegeskávé elfogyasztása alatt 12 esetet hallgathattam végig. A „múlt évben még be lehetett hajtani!” felkiáltástól, a „nem gondolja komolyan, hogy sétálni fogok ideáig!?” és nyomdafestéket nem tűrő mondatszerkezetekig  színezhetnénk tovább.

    Volt egy bácsi, aki a kismotorjával járta a sétányt, döbbenten állt a támadások össztüzében és tűrt. Hiszen ő csak egy helyi, kicsi öregúr, aki hisz abban, hogy

    amit szeret, azt meg kell óvni.

    Nem gondolja, hogy a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket!

    Sőt, egyes fővárosi szerint: a bácsi „rosszul van bekötve…” És ekkor elhangzott az a mondat, ami arcul csapott, és már a skandáló szurkolók utálatát is magyarázni tudta: „Na mennyit adjak Tata, hogy békén hagyjon? Pesten ezért kiröhögném! Mi maga valami önkéntes rendőr? Miért nem foglalkozik a saját dolgával?”

    És ekkor szégyelltem először, hogy pesti vagyok!

    Az összes meg nem értett megjegyzés, beszólás már-már értelmet nyert. Kerestem a felmentést, hogy én nem ilyen vagyok. És ha tényleg ilyenek a fővárosiak, akkor én nem vagyok az, legalábbis lélekben. És ettől megvilágosodtam! Megértettem, hogy miért kell együtt élnie Budapest 99%-ának az állandó szorongással. Miért stresszelünk ahogy kihajtunk az utcából? Miért utáljuk azt, aki más, vagy figyelmeztet arra, hogy lehetne másként!? Vagy az is lehet, hogy honfitársaim nincsenek tisztában a sétány szó jelentésével!? Vagy csak a seggünk nőtt össze az autóval? Vagy rájöttünk, hogy az azonnali agresszió, amivel megszégyenítjük, sőt eltiporjuk a másikat, kizárólag az lehet eredményes vitapartnerünkkel szemben? Tényleg nagyképűek, és lekezelőek vagyunk? Miközben ezek a kérdések cikáztak a fejemben, elhangzott a végképp megsemmisítő mondat bácsink szájából: „Fiatalember, én csak kértem, sokkal többet lát ebből a szépségből, ha sétál!”

    De csak én semmisültem meg, mert “kedves pestink”, becsapva autójának ajtaját, hirtelen Szöszijével vihogva lépett be a kávézóba, majd leült háttal a Balatonnak és végigtelefonálta azt a 30 percet, amit ott töltöttek. Megbüntették ugyan, szerinte az „öreg dög” miatt, pedig ha figyelt volna pont erre figyelmeztette a „Tata”. Bár nem gondolom, hogy ez megrázta volna. Feltehetően, mellényzsebből kifizeti, miközben semmit nem tanul!

    És én abban a pillanatban a Tata mellett állva úgy szerettem volna, ha csak egy percig érezte volna a pesti ficsúr azt a mély megvetést amit éreztem iránta……fővárosiként….


    TOP10 írásainkat itt nézheted meg!

    Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.

    Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.


    Hasonló témában írt bejegyzéseinket itt találod:

    Somhegyi Dóri: Hovatartozás

    Egy egyszerű vidéki gyerek hitvallása

    Balassa Rozi: Vidéki vagy?

     

UA-26210419-2