Férfias játékok?

    Forrás: Pexels

    Biztos mindenki találkozott már azzal a problémával, amikor valakit feministaként aposztrofálnak azért, mert más a véleménye, habitusa, mint a társadalmilag elvárt álláspont.

    Azonban egy dolog biztosan van, ami kortól, társadalomtól és feminizmustól független, azaz nem változik: a játék. Nem tudom miért, de a férfiak bizonyos hányada mindig kerít erre időt. Játszanak, ahol lehet, és amikor lehet és akkor is, amikor nem. Kedvenc játékuk mindennapi megfigyelésem szerint az autóvezetés. Amihez természetesen csak ők értenek….

    Persze azt már megszoktam, hogy egy nő sosem tanul meg vezetni az ő világlátásukban, és ennek okán, mi nők vagyunk a fekete lyuk számukra. Épp ezért már nem küzdök, nem harcolok, hogy meggyőzzem őket elméletük hézagosságáról. Már csak messziről figyelem „játékaikat” az úton. Nem állítom, hogy szórakoztató a játéknak ez a formája, főleg amikor tragédia a vége… De az évek alatt sokat változott a habitusom, és nyugodtabban dolgozom fel, amikor letolnak, nem engednek ki vagy éppenséggel leordítanak. Sokszor csak bárgyú mosolyommal tudom jelezni, hogy igen, biztosan én vagyok az a hülye, aki akadályozza őket az abszolút szabálytalan közlekedési moráljukban….

    Tehát mit csinálok? Lehúzódom…

    mert nem akarok „játékos” lenni ebben a „játékban”.

    Ezzel a fajta „játékkal” csak egy gond van: senki sem kérdezi, hogy van-e kedved hozzá. Játszanod kell és kész! Beszarsz és kész! Remegsz és kész! Reméled, hogy ezzel az epizóddal egy-két évre letudtad a megaláztatást, de nem.

    Szeretném egyszer megértetni ezekkel az autóvezetőkkel, hogy mindenki számára van lehetőség habitusa szerint játszani. Olyan igazi férfiasat. Mire gondolok?

    Hát arra, hogy lehet mindenki úgy igazából bátor a saját területén.

    Mint például az ejtőernyőzés, falmászás, forma 1. és még folytathatnám. Hiszen gondoljunk bele, milyen szép a férfias feszülő izom, főleg egy meredek sziklafalon felfelé 😊. Vagy például egy küzdősport kipróbálása, legalább egyenlő feltételekkel… És sorolhatnám.

    Szóval kedves uraim! 50 km/órás szakaszon továbbra sem fogok 80 km/órával száguldozni, sőt nem előzök beláthatatlan helyen és nem csusszanok át a halványpiros lámpán sem! Igen, mert normális autóvezető vagyok! És már csak azért sem, mert FELELŐS vagyok a gyermekeimért, és nyugodtan akarok hazaérni és nem egy elmeroggyantként!

    És azért leírom még megvédve azokat a férfiakat akik NEM ebben a „játékban” élik ki magukat, hogy mélységesen becsülöm azokat a férfiakat, akik nem agresszióba fojtják a feszültségüket. Mire gondolok? Hát kérem szépen azokra az

    igazi, bátor, felelősségteljes férfiakra,

    akik udvariasak, és akik életszemléletükben és a sportban is bizonyítanak. Tehát konkrétan az életük minden területén.

    Szóval kedves „játékosok” az utakon! Fura lesz számotokra, de az utakon autóvezetők vannak, akik vagy férfiak vagy nők. És mint minden emberi kapcsolódásban a tisztelet a fontos, ezért a lényeg a TISZTELETBEN van és nem mások lealázásában!

    Ha ez így nem érthető, akkor leírom máshogy:

    Azon gondolkodtatok már, hogy a szájon kiömlő agresszió, az elfojtás jele? Tisztában vagytok azzal, hogy az autó mérete fordítottan arányos a férfiassággal? Sőt. Tudjátok mi zajlik ilyenkor a szervezetetekben? A vérnyomásotok emelkedik, ami jó melegágya egy jó kis stroke-nak vagy bármilyen szívproblémának? Megéri?

    Tehát még egyszer: a lényeg a TISZTELETBEN van! Ez így érhető most már?


    TOP10 írásainkat itt nézheted meg!

    Ha szeretnél még a Pontblogon más bejegyzéseket is olvasni, itt megteheted.

    Ha tetszett a bejegyzésünk, megoszthatod vagy lájkolhatod a tartalmat.


    Hasonló témában írt bejegyzéseinket itt találod:

    Somhegyi Dóri: Nem értem….

    Balassa Rozi: Van sapkád, nincs sapkád??

    Somhegyi Dóri: Mindenki más szemüveget visel

    • Category:
    • Client: Balassa Rozi
    • When: november 2018